Genetikusan kódolt mozgásfejlődés
A „szabályos”, genetikusan kódolt mozgásfejlődés szoros összefüggést mutat az egész személyiség fejlődésével. Ezen belül közvetlenül befolyásolja: a beszédfejlődést, kognitív képességek (megismerő folyamat) fejlődését, az iskolai beválást, magatartást, viselkedést, praktikus intelligenciát és még sorolhatnám.
Szabályos program
Fontos hangsúly helyeződik a genetikusan kódolt mozgásfejlődési program szabályosságára és a megfelelő sorrendben történő kialakulására. Pontosabban, ha a kúszás – mászás – járás sorrendje felcserélődik, féloldalas formában jelenik meg, esetleg valamelyik kimarad, az idegrendszeri éretlenséget vonhat maga után, valamint jelezheti, hogy bizonyos csecsemőkori reflexek leépülése nem történt meg. Valószínű, hogy ez a probléma rejtve maradhat csecsemőkorban, kisgyermekkorban a szülők és akár szakemberek számára is. Nagyobb valószínűséggel a gyengébb iskolaérettségi eredményekben, kisiskoláskorban pedig tanulási nehézségek, díszfunkciós (diszgráfia, diszlexia, stb.) zavarok, gyenge finommotoros készség formájában gondolkodtatja el a szülőket, hogy miért veszi nehezebben gyermekem a kihívásokat, akadályokat.
Javaslat:
5 éves kor körül érdemes egy teljes mozgásállapot felmérést elvégeztetni, függetlenül attól, hogy mutat-e képesség, részképesség elmaradásokat a gyermek.
Amit nyerhet a gyermek:
- időben kapnak jelzést gyermekük állapotáról, esetleges elmaradásairól, ami valamelyik mozgásterápia segítségével pár év alatt rendezhető;
- megkíméljük a gyerkőcöt az esetleges és felesleges kudarcélményektől – hiszen ő is érzékeli, hogy nem képes bizonyos tevékenységekben társaival azonos szinten teljesíteni; a terápia az iskolás évek alatt is folytatható, így nem kell görcsösen ragaszkodni ahhoz,
- hogy „még egy évet maradjon az óvodában”, „a +1 év alatt majd beérik” önámító legyintés nem oldja meg az idegrendszeri éretlenség korrekcióját és a csecsemőkori reflexmaradványok leépülését – spontánéréssel ez nem következik be;
- a jelenlegi törvényi szabályozás sem támogatja már az óvodáskor elnyújtását, ezért jobb, ha a szülő időben feltérképezteti gyermeke állapotát, mert ezt ma még sem az óvoda, sem más állami szerv nem tudja átvállalni.
Milyen elven működnek ezek a terápiák:
A kulcs: a belső fülben elhelyezkedő egyensúlyszerv (csiga alakú – három félkörös ívjárattal). A fejlődés (spontán érés) során, nem mindig meghatározható, beazonosítható okok miatt előfordul, hogy az idegrendszer nem strukturálódik megfelelően, ezért idegrendszeri éretlenség alakulhat ki, melyhez általában csecsemőkori reflexmaradványok is társulnak.
Az egyensúlyszerv az idegrendszer valamennyi területével összeköttetésben áll és ingerlés hatására képes további idegi összeköttetések létrehozására, ami egyben a fennálló probléma korrekcióját, „kijavítását” eredményezi.
A szenzomotoros szemléletű mozgásterápiák az egyensúlyszerv intenzív stimulálásával hozzák létre a kívánt pozitív változásokat. Jellemzően speciális eszközöket használnak és célirányos mozgásformákkal, mozgáskészlettel dolgoznak – nem hagyományos értelemben vett tornaóráról van szó.
Milyen területeken várható változás, fejlődés:
Közvetlen (direkt) és közvetett (indirekt) hatásokkal, fejlődéssel számolhatunk.
Direkt változások: egyensúly, célzó mozgás, mintamásolás, elemi mozgások, megfelelő izomtónus szabályozás, testtudat, téri tájékozódás, mozgáskoordináció, szabálytudat, szem-kéz, kéz-láb koordináció, reflexek leépítése, szerialitás (sorrendiség);
Indirekt változások: adekvát viselkedésszervezés, kéz dominancia kialakulása, finommotorika, önbizalom, önértékelés, önkontrol, nyelvi fejlődés, kommunikáció, mozgástervezés, feladattudat, közösségbe való beilleszkedés, megfelelő szintű tanulási képességek, készségek;
Összegzés
Figyelemfelkeltő: ügyetlen mozgás és egyensúlyozó képesség, túl laza, túl feszes izomtónus, nem szeret színezni, rajzolni, játszótéren inkább fél, mint jól érzi magát, túl óvatos, furcsa, felesleges mozdulatok, kéztartás, féloldalasság, „lábujjhegyezés”, egyes területeken láthatóan gyengébben teljesít a többi azonos korú gyermeknél, szorong, félrehúzódó, bátortalan vagy ezzel ellentétben kihívó magatartású, bohóckodó, túlságosan hamar otthonosan érzi magát új szituációkban, másokat félresöprő, egyéb fura, szokásostól eltérő mozgás kivitelezések.
Ne hagyják figyelmen kívül az óvodapedagógusok jelzéseit, főleg, ha a fejlesztőpedagógus felmérései is ezzel megegyezést mutatnak.
Ne keltsen félelmet önökben, egy esetleges szakértői vizsgálat. Ezzel nem „bélyegződik” meg a gyermek, viszont lehetőséget kap arra, hogy megfelelő szakember segítségével behozza az esetleges lemaradásait – továbbá a szakértői véleményben leírtak a fejlődéssel érvényüket vesztik/veszthetik. Ne féljenek attól, hogy fény derül az idegrendszeri éretlenségre, csecsemőkori reflexmaradványokra. Mindez megfelelő mozgásterápiával 2 – 3 éven belül rendezhető.
Minden gyermek fejlődési üteme más – ez tény, de a lemaradás egy bizonyos időhatáron túl már jelzés értékű kell, hogy legyen. Egy teljes körű mozgásvizsgálattal egyszerűen és pontosan feltérképezhető, hogy szükség van-e külső megsegítésre a gyerkőc optimális fejlődése érdekében.
További információért keressék fel az óvoda gyógypedagógusát.
Írta: Nádai Alice fejlesztőpedagógus
Fenntartó
- Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata
- Köznevelési és Kulturális Főosztály
- 1033 Budapest, Fő tér 3.
- Fősztályvezető: Kisné Balázs Enikő
- Köznevelési referens: Szathuryné Ruszthi Nóra
Ágoston Művészeti Óvoda
OM azonosító: 034263
- 1032 Budapest, Ágoston utca 2/A
- Intézményvezető: Nagy Veronika
- Óvodatitkár: Mészárosné Pletser Zita
- +36 1 388 7776
- agoston-o@kszki.obuda.hu
Kastély Tagóvoda
- 1037 Budapest, Bécsi út 236.
- Tagóvoda vezető: Baloghné Horváth Márta
- Óvodatitkár: Dósa Szilvia
- +36 1 388 7389
- becsi-o@kszki.obuda.hu
Váradi telephely
- 1032 Budapest, Váradi u. 15/a
- Intézményvezető helyettes: Csomor Katalin
- +36 1 242 7664
- agoston-o@kszki.obuda.hu
